Hermann Róbert jelen kötete az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos összefoglaló jellegű tanulmányaiból ad válogatást. Kitér a forradalom és szabadságharc történeti távlataira, esélyeire, a manapság keveset emlegetett alkotmányozási folyamatra, s bemutatja, hogy alakulhatott ki az a helyzet, hogy a magyar király az osztrák császárral keveredett háborúba, holott a két személy ugyanaz volt. A személyi adottságok és változások szempontjából tekinti át az 1848–49-es rendszerváltás/változás történetét, s a megtorlásnál is azt vizsgálja, milyen társadalmi csoportokat ért el a számonkérés folyamata. Érzékeny témákkal, a magyarok és nem magyarok közötti fegyveres konfliktussal, illetve a polgárháborúval, valamint az 1848 tavaszi antiszemita mozgalmakkal foglalkozik két nagy tanulmány. Ez utóbbiak esetében tisztázza, hogy egyáltalán hol került sor ilyenekre, illetve bemutatja e mozgalmak okait és lefolyását. Két külön tanulmány mutatja be az 1848–1849-es polgári és katonai hírszerzés történetét, s egy kontrafaktuális írásban eljátszik azzal a gondolattal, mi lett volna, ha nem következik be az 1849 nyári orosz intervenció. Végül áttekintést ad az 1849–1850. évi kivégzésekről, tisztázva ezek periodizációját, illetve megcáfolva néhány, a kivégzésekkel kapcsolatos hamis legendát is.